Megjegyzés: a kép csak illusztráció, a netről hoztam.
Néha ennyi is elég, hogy feldobva és boldogan érjünk
haza egy közepesnek kikiáltott
egészségügyi intézményből. Szürke hályog műtétre kaptam beutalót, vele
mindenféle vizsgálatot is előírtak, így gyakran vettem mély levegőt, hosszas várakozásra,
kényelmetlen üldögélésekre, kórházi zajokra és szagokra készülve.
Jelentem, az előítéletnek semmi értelme. Mindenütt gyorsan végeztem, a labortól
is a legjobb eredményeket kaptam, na persze, nem gondolom, hogy direkt jó
értékeket mutattak ki, csak a nyugalom meg a bizalom hozzájárult a jó lelethez.
A műtétre hamar behívtak, fájt kicsit, de a doktornő
figyelmes és türelmes volt, a további két kontrollon is túl vagyok már, minden
rendben van.
Amiről ill. akikről hírt akarok adni, az a nővérkék és az ellátás tapasztalatai.
Egyetlen nővér öltöztetett fel a műtétre megfelelő steril ancúgokba, a holmimat
bevitte a kórterembe, megmutatta a férjemnek az ágyat, műtét után
levetkőztetett, bekísért az ágyhoz, előszedte a szekrényből a sporttáskámat,
minden holmimat kipakolta a tiszta és üres (!!) fehér éjjeliszekrénybe,
előhalászta az idő közben általa őrzött kézitáskámból a gyógyszereimet, hozott
kórházi teát, és köszönetemet meg se várva elsietett.
Ebéddel jött vissza, mindenki tálcán, letakart kerámiaedényekben kapott ételt.
Szétosztotta az ágyak között úgy, hogy aki diétás, annak olyat hozott. A normál
kajába én mákos tésztát kaptam volna, az egyetlen étel, amit nem tudok megenni,
mert órákon át görcsöl miatta a gyomrom. Panaszomat tudomásul véve túrós tésztát
hozott helyette. Majd, az ebéd utáni pihenőhöz még két fehér tablettával jelent
meg: a nagyobbik vízhajtó, a kisebbik kálium. A főorvosnő küldte direkt nekem,
hogy a növekvő szemnyomást, ami a jelen lévő zöldhályog miatt veszélyes,
kiküszöbölje.
A nővérke még ezek után sem mutatott semmi fáradtságot, a pultja előtt ülve
hosszú listán adminisztrált valamit, majd kérdésünkre elmagyarázta, merre
találunk a kórház épületében kávéautomatát. Kora este bejött még megkérdezni,
hogy minden rendben van-e, átad bennünket az éjszakás nővérnek.
Hát, ez külön csúcs volt! Az éjszaka nehéz, de nem annyira hosszú szolgálat,
mint a nappali. Beszélgetni is volt időnk. Kiderült, hogy ugyanolyan
masztektómián esett át, mint én, de neki most is fáj a helye és sovány, mint az
agár, ellentétben velem, mivel én 8 kilót híztam azóta. (Grrr.) Tűri, mást nem
tehet. Jó éjt kívánt a nővérke, eloltott minden villanyt. Kitaláltuk, hogy a
fürdőszobában meggyújtjuk a villanyt, és keskeny rést hagyva egész éjjel
irányfényként használjuk. Jó ötlet volt, nekem legalább ötször kellett
kimennem, de a többieknek is. Mivel
aludni nem igazán tudtam, kiültem az ágy szélére olyan hajnali 4-kor. Mit
gondoltok, honnan tudta az éjszakás nővér, hogy halkan be kell nyitnia hozzám,
megkérdezni, mi baj van? Hozott fájdalomcsillapítót, a poharamba teát és szép
álmokat kívánt reggelig.
Minden gondoskodásukat szívből
megköszöntem, mert mostanában másképpen nem lehet... Fel is ajánlottam,
fogadjanak örökbe, itt maradok házi betegüknek.
Klári, nagyon jól esett olvasni, felüdülés volt a sok panasz, rossz hír közepette, pedig egyszerűen csak mindenütt, mindig így kellene történnie...
VálaszTörlés"a nyugalom meg a bizalom hozzájárult a jó lelethez."
Rózsa, talán annyira hozzászoktunk a rossz hírekhez, hogy észre se vesszük, amikor a természetes emberi jósággal találkozunk. Persze, nem mindenki figyel, az se az igazi.
VálaszTörlésKedves Klári!
VálaszTörlésJó volt olvasni a soraidat. Én is csak jó tapaszatalatokról számolhatok be a kórházzal kapcsolatban. Elégedett voltam az orvosokkal és a nővérekkel is. Pedig én aztán sokat voltam bent.
Minden rosszban van valami jó. Ennek a mondatnak ez igazsága egyre erősödik bennem.
Éva, te sokkal nehezebb bajokkal küzdve voltál kórházban, le a kalappal előtted, hogy kivívtad a gyógyulást, ami nemcsak a szakértő és emberszerető személyzetnek köszönhető, hanem neked magadnak is. Gratulálok és örülök, hogy tárgyilagos véleményed alakult ki róluk, és emberek maradunk mindannyian ebben a nehézzé vált világban.
VálaszTörlésEngem 5 éve műtöttek szürke hályoggal, de nem kellett befeküdnöm a kórházba. (Egyébként az akkori laborvizsgálatoknál derült ki, hogy 27,9 a vércukrom értéke, nem is műtöttek meg, csak miután levitték 10 alá az értéket.)
VálaszTörlésÖrülök, hogy ilyen jól sikerült és hogy kellemes emlékekkel jöttél haza. 🌝
Borka, én kértem, hogy benn maradhassak, mi nem tudunk másnap olyan korán megjelenni a kórházban az első kontrollra. Igy volt jó és kényelmes. A terheléses vizsgálatot nálam is elvégezték, de csak 5,4-et mutatott 90 perc és evés után. Éhomra 4,2 volt. És mindkét szemeden volt szürkehályog? Azóta jobb a cukrod? Én is vigyázok, teljes kiőrlésűket eszem.
TörlésIgen, mindkét szememet műtötték, de nem egyszerre. Pár hét volt a két műtét között, amikor csepegtetni kellett a szemembe. Jobb a cukrom, de már így maradok. 1 évig inzulint kellett szurkálnom, azóta gyógyszereket szedek. Most a tűrhető tartományban van és ha nem vigyázok, akkor 10 fölé megy.
TörlésNeked nagyon jók az értékeid, gratulálok hozzá! Jól teszed, hogy vigyázol, jobb ezt az egészet megelőzni.
Klári, örülök hogy minden rendben volt. (Azért csak óvatosan a teljes gyógyulásig🤗 ) Plusz kellemes, pozitív tapasztalatokat szereztél a kórházban. Nincs mese, aki a mostani áldatlan állapotok közt is így tud a betegekkel foglalkozni, annak valóban hivatása a munkája.
VálaszTörlésMint Borkának, nekem se kellett bent maradnom a műtétkor.
rhumel
humel, nekem se kellett volna benn maradni, csak másnap hajnalra nem bírtunk volna visszaérni a kórházba. Örültem, hogy benn maradhatok. Jó érzésekkel jöttem haza. Már jól látok olvasni, még írni nehézkesebb. A nővérek példamutatóak voltak a türelmetlen betegek számára is.
TörlésHála érte... Oly jó, hogy megfogalmazódott. Ma a jó mind természetes, s ha valami nem stimmel az eget verő hírré fajul!
VálaszTörlésKósa Márta, még jó, hogy a blogok természetes élményeket idéznek föl, nem a hivatalos, vagy inkább divattá vált közlemények stílusában íródnak. Igazad van a "sajtót" illetően.
VálaszTörlés