Ma már eléggé távol van tőlünk a 19. és 20. század fordulójának története, a Monarchia polgárosodó népének életvitele, a születőben lévő szellemi áramlatok figyelemmel kísérése, miközben a békeidők végét járja a világ. Lesznai Anna életrajzi kötetében a 20. század első évtizedét idézi fel, naiv együttérzéssel a felvidék szegényei, és megértéssel a társadalom javát szolgáló új eszmeiség iránt. Lesznai mint Lizó, a védett és szeretett gyermek egy vidéki kastély több hektáros kertjében ismerkedik a természet és az emberi élet sokoldalúságával. Nagy természetű apja nyomdokaiba lépve maga is a tomboló érzékek fogságában él, megkísérli kimondani a kimondhatatlant. Ez már a Kezdetben volt a kert második kötetből derül ki, szívszorítóan és lehangolóan.
Úgy tűnik, Lizó életének tragédiája azon múlik, hogy zsidó származású lévén sose vehette feleségül szívszerelme, a magyar földesúr fia. Társadalmi keretbe helyezett írói megoldása az asszimilációs törekvések zsákutcáját vetíti a kert és a kastély történelmi falaira.
Lesznai "Lizó" Anna írói pályáját a költészet vonzásában kezdte. A Nyugat első évfolyamának szerzői között találjuk, Babits és Ady nagy támogatói és értői voltak a századforduló "asszonyi" lírájának kibontakozásában. A festészet és általában a képzőművészet új irányzataihoz női kedvvel csatlakozott, számos rajza, festménye, könyvborítója az art deco jegyében és a gyermekkori kert burjánzó gazdagságának emlékével vívja ki máig tartó elismerésünket.
Verseinek gyűjteménye, a Köd előttem köd utánam halála előtt jelent meg Magyarországon a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában, a szerző válogatásában és akarata szerint. Ezt az 1966-ban közre adott kötet belső címlapján is közli a könyvkiadó. Nem véletlen. A retrospektív válogatás verseinek hangvétele elmúlt időket idéz, tartalma, tematikája olyan, mintha az életmű-regény kivonata lenne.
"Lizó" Anna őszintesége, írói tehetsége, odaadó emberszeretete a "gyógyító könyveim" közé emeli e két művét.
