Elolvasva a 2016-ban jelölt orvosok névsorát, fájó szívvel
tapasztaltam, hogy háziorvos, sőt falusi orvos egyáltalán nincs a jelöltek
között, holott ők az egészségügyi ellátás alapjai, már ami a betegek
állapotának felmérését, gyógyításukat, további gondozásukat illeti. Sok falusi
orvos kiterjedt pacientúrával foglalkozik, szó szerint családias viszonyt ápol
a betegeivel, hozzá bátran lehet fordulni sebekkel, a laikust megrémítő
fájdalmakkal, további vizsgálatokat igénylő tünetekkel, egyszóval a
családorvos, ahogyan a mi orvosunk is, személyes kapcsolatot tart fenn a
betegekkel, egyénre szabott terápiái mindig célba találnak.
Például, ugyan ki tette volna meg értem, hogy Erika doktornő a rendelési idejének végén még
maradt kicsit miattam: egy kideríthetetlen eredetű fejsebbel futottunk
hozzá.Nem volt nagy sérülés, csak szúrt. A doktornő kiszedett a fejbőrömből egy
fekete tüskét, ellátta, fertőtlenítette, a saját otthoni gyógyszerei közül egy
fecskendő tartályába szívott fel egy nagyon drága sebkezelő-fertőtlenítő
folyadékot,nekem adta további tisztogatásra, jó szívvel és vidáman bocsátott
haza, megnyugtatott, hogy hamar beforr a kis seb. Ez csak a legutolsó példa,
további konkrét eseteink ilyen apróságok, külön-külön felsorolni talán
nevetséges lenne. Gondolhatjátok, ugyan miért járna Astellas-díj ilyen egyszerű,
nem kimondottan orvosi beavatkozásért? Ezzel a példával G. Erika klasszikus
háziorvosi sokoldalúságát akartam bemutatni összefüggésben más orvosi
erényeivel: jó viszonyát a betegekkel,a bizalom megteremtésének képességét,
rugalmasságát, gyorsaságát, sokoldalú felkészültségét, különösen kiemelve a
falusi miliőben szükséges szakmai és emberi minőségét.
Dr. Gécseg Erikát mint sok éve gondozott betege ajánlom a
2016. évi Astellas-díj jelöltjei közé.
Klári, de örülök, hogy visszatértél egy kicsit! Teljesen igazat adok a jó családi orvosok dicséretét illetően! Ha valóban lelkiismeretes, kincset ér manapság. És mennyi mindenhez kell értenie... Azt hiszem, mindenki legendákat mesélhetne róluk! (Téma Áginak a közös blogba?...)
VálaszTörlésRózsa, éppen a te gondolatodat vinném át a "díjazottak" körére, a hivatalos szempontok között ugyanis nem hangsúlyozzák a fentieket.
Törlés*
A mi háziorvosunk az ötvenes években mint "med. univ." a képesítésében garantálta a sokoldalúságot. A pénzt édesapám vitte el a rendelőjébe illő tisztelettel minden hónapban mint honoráriumot, bár a doki bácsi hetenként kijárt a családhoz, sokan voltunk, mindig mindenkinek volt kisebb-nagyobb baja.Tehát nem volt megalázó paraszolvencia, hanem úri formában jutott el a köszönet az orvosunkhoz. Ja, és ahányszor kijött hozzánk doki bácsi motorral,minket, gyerekeket felültetett a csomagtartóra és tett egy kört velünk a Mars téren.Látod, ezért léptem ki a közös blogból. Mindenről a gyerekkorom jut eszembe, nem akarok vén nyanyus módjára a múlton merengni.
Klári, nekem is pont ilyen fenntartásaim vannak a ma annyira dühöngő nosztalgiával szemben! S olykor mégis behódolok, mint olvas, de mint írogató is... Mert olyan jó mesélni (visszavisz a boldog időkbe) és mesét hallgatni, olvasni is! Regresszív, bizonytalansági kórkép? Legyen. Mert igaz is. Nem jelenti azt, hogy kizárólag csak a múlt érdekel. Megbékélek lassan talán magammal és vágyaimmal...
Törlés"... mint olvasó,,," Pedig újraolvastam!
TörlésRózsa, bizonytalansági kórkép lenne? Nosztalgiázás? Ne vedd így, kérlek.
Törlés* A saját gyerekeimet, unokáimat nagyon érdekli, amikor mesélek. Ez a fontos. (Most szegedi épületeket fogok sorra venni hozzájuk kapcsolódó történetekkel.)
Rózsa, írjál csak! A te történeteidet csak te írhatod le, akkor is, ha békések, akkor is, ha megbékélni kell velük.
TörlésJó ötlet, megfontolom. :)
TörlésKlári, örülök, hogy visszajöttél. A nosztalgiázás pedig egyáltalán nem baj, szerencsére ott még egyikünk se tart, hogy KIZÁRÓLAG a múltban élne. De ami volt, azt át kell adni - vagy az utódoknak, vagy mindenkinek.
TörlésÁgi, azt gondoltam, havonta írok valamit. Volt már egy ilyen év.
Törlésén nagyon szeretek ilyesmiket olvasni
VálaszTörlésmeg az jutott eszembe, hogy itt miért nem látom a doktornő nevét?:
http://evorvosa.astellasdij.hu/
Katalin, a jelölőbizottság email-ben elfogadta a bejegyzésemet. Talán regisztrálnom kellett volna a fb-ra, hogy ott is megjelenjen. Nem akartam, mert rossz ízű versengésnek tartom, ami ott kialakult. A jelölt orvosok egytől egyig megérdemlik a betegeik megbecsülését.
Törlésmennyire igazad van
Törlés