Végre lementem a kertbe

 Japán lonc az erkélyről nézve:


Mégse rágta ki télen a tulipánhagymákat a pocok:

Miért nem tudok a képek közé betenni egy-egy sor aláírást?
Szóval, a tulipánok után jön a kis körtefa, a legújabb szerzemény. Már három éves, de csak ősszel sikerült úgy metszenem, hogy tavaszra ekkora virágzást produkált.
A rózsaszín kis bokor is új, szintén három éve ültettük a vesszőt a nagy japánbirsről a kert végébe. Tavaly csak leveleket hozott, nem virágzott, most nekidurálta magát.
A kedvenc kis körtefám profilból. :)
A cseresznyefán a téli rügyek hirtelen duzzadtak meg, és néhány nap alatt kivirágoztak. Épp ideje, már csak egy üveg cseresznyebefőttünk maradt.
Ez a babarózsa először csak virágot szokott hozni, utána növeszti ki a leveleit. Most egyszerre hajtott ki mindent. Meleg volt neki a tél?

Utak a Pilisben és ami alattuk van

Esztergom-Kertváros határában, tőlünk 5-6 kilométerre egyedülállóan szép és nagy kiterjedésű barlang rejlik a mélyben.

A Strázsa-hegy kőhasadékát már a múlt század elejétől ismerték,  kutatták a természetkedvelő kíváncsiak, de igazi feltárását a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület szakemberei végzik, új és új járatokat, veszélyes szakaszokat tárnak fel nem kevés munkával, anyagi áldozattal.

A hegy hozzánk közel eső részén először  a Sátorkőpusztai barlangot nyitották meg az érdeklődők előtt. Mi korunknál fogva nem látogathatjuk a barlangot, spéci ruhában és felszereléssel fogadják a látogatókat. Talán az első teremig elmehetnénk, de az igazi látnivalók mélyebb kürtőkben és szűk járatokon át érhetőek el.

Ezek a fotók az egyesület honlapjáról valók:

Valamikor nagyon szerettünk hegyi utakon mászkálni, barlangokat felkeresni. A közelben van Kesztölc nevezetes kirándulóhelye: Klastrompuszta, fölötte két barlang, a Leány- és a Legénybarlang. Távolabb, a Csévi-szirtek mögött kőbánya mutatja, milyen jó építőanyag nyerhető a mészkő különböző változataiból.

Ez a szép kalcitkiválás Pilisjászfaluban bukkant föl egy robbantás után. Megnyílt a kőfülke, benne a drágakőként ragyogó kristályokkal:

Ha tovább barangolunk a Pilis útjain Budapest felé, számos más kőbányát és barlangot érinthetünk.

A felszíni formák között kevés szó esik a víznyelőkről. Ördöglyuk vagy zsomboly a népies nevük, nagy esőzésekkor vagy hóolvadáskor innen kapnak utánpótlást a barlangi patakok, vízfolyások, és a hegy mészkő alapanyagából a felszínről leszivárgó víz alakítja ki a cseppkövek bizonyos formáit is. Cseppkőbarlangról  a Pilis-nyeregben és a Pilis-tető közelében hallottam, látni nem láttam, de jó, hogy legalább tudhat róluk a mozgásában nem ennyire gátolt természetjáró.

A házunk fölötti Mókus-hegyen régebben megnéztük a fölhagyott kőbányát. Omladékos, életveszélyes terület, de nagyon érdekes:

Pannika talált egy lerobbantott cseppkövet:

Az elhagyott kőfejtőben még mindig sok csillogó kő van:

A Kevélyek nyergében több napot is eltölthetnénk a környező barlangok, gömbfülkék és vízmosások tanulmányozásával. Jobb, ha szakértő hegymászók ismertetéseire hagyatkozunk. Ilyenkor még sok helyen síkosak a hegyi utak, nagy nehézségek árán lehet megközelíteni egy-egy páratlan szépségű látnivalót, legyen az a hegy belsejében vagy fönn a szirtek tetején. Budapestről mégis elegendő Pilisborosjenőig utazni, hogy feljussunk akár a Kis-, akár a Nagy- Kevélyre.

A gyakran látogatott kirándulóhelyről, Dobogókőről nem írok. Egyrészt mindenki ismeri, másrészt földtörténeti szempontból nem tartozik  a Pilishez. Kövei vulkáni eredetűek a Visegrádi-hegység számos turisztikai célpontjával együtt. A Pilis szelíd mészkövei és a kemény andezit a Dera-patak szurdokában találkoznak.

Ilyen a Dera-patak medre csapadékban nem túl gazdag időben: