Peti kutya

Megszólalt a kislányom. Ezt írta:

 


Szia Anya! 

Képzeld, tegnap ez a kutya várt a kapu előtt, és úgy üdvözölt
minket, mintha a miénk lenne. Kicsit gömböc, pitbullszerű, de kisebb
kutya, aki rém cuki volt a kabátjában, és sok-sok puszit osztott ki
nekünk. Elment Tusiékkal sétálni, és éjjel is hallottam, hogy ugat a
kertben. Még reggel is itt volt, úgyhogy írtam a hegyi lakók
Facebook-oldalára(mert van ilyen), hogy ismeri-e valaki, tudják-e ki a
gazdája, és feltöltöttem az eb fotóját. Van egy állatvédő a hegyen, ő válaszolt, hogy segíteni fog, és mire délután
hazaértem, már mindent elintézett. Kijött autóval, levette a kutyáról a
kabátot (nem szabad folyamatosan a kutyán tartani), alatta csúnya
bőrkiütések voltak. Bemérte a kutya chipjét, és hívta ennek alapján a
gazdát is, aki nem vette fel a telefont. Már elindult a kutyával az
egyik menhelyre, amikor mégis felvette a gazda. Kiderült, hogy itt lakik
a közelben, több kutyát tart láncon, és nagyon rosszak a
körülmények. De mégis vissza kellett adni neki Petit (Panni nevezte el
így). Az állatvédő gondoskodik róla, hogy a többi kutyának is jobb sorsa legyen.

Már majdnem ajánlkoztam(telefonon beszéltünk, mire hazaértem, mindez már lezajlott), hogy
befogadom Petit, de aztán inkább hallgattam, talán mégsem lenne olyan jó
ötlet. Remélem, egyszer jó helyre kerül, nagyon-nagyon édes állat! 

Bocs, hogy ennyit írtam róla, ezzel telt a mai nap... 

Sok-sok puszi (Petitől is)! 
 


IMG-20170301-WA0000.jpg