Kit érdekel az áramló idő, ha sodrásában egyszer felbukkant
egy eksztatikus, teljes délután.
Jorge Luis Borges
Egy macskához
A tükrök nem lehetnek csöndesebbek,A kósza hajnal nem oson puhábban,
Az a párduc vagy te a holdsugárban,
Kit csak tisztes távolból leshetünk meg.
Valamely titkos égi rendeletnél
Fogva, szemünk hiába is keresne,
Messzebb, mint a Gangesz s a naplemente,
Te vagy a magány és te vagy a rejtély.
Becéző kezemnek szívesen enged
Hátad. Egy feledésbe ment öröklét
Óta kész vagy magad átadni önként
A kezekből sugárzó szeretetnek.
Más időben élsz. Úr vagy hét határon-
Egy országé, amely zárt, mint az álom.
Lator László fordítása
A macskák rejtélye mindig vonzotta az írókat!
VálaszTörlésRózsa, ez nekem meg mindig tetszett, mert a macskakedvelő írók-költők, tudósok fogékonyak valamire, amire én is.
Törlés