Ma már eléggé távol van tőlünk a 19. és 20. század fordulójának
története, a Monarchia polgárosodó népének életvitele, a születőben lévő
szellemi áramlatok figyelemmel kísérése, miközben a békeidők végét járja a
világ. Lesznai Anna életrajzi kötetében a 20. század első évtizedét idézi fel,
naiv együttérzéssel a felvidék szegényei, és megértéssel a társadalom javát
szolgáló új eszmeiség iránt. Lesznai mint Lizó, a védett és szeretett gyermek
egy vidéki kastély több hektáros kertjében ismerkedik a természet és az emberi
élet sokoldalúságával. Nagy természetű apja nyomdokaiba lépve maga is a tomboló
érzékek fogságában él, megkísérli kimondani a kimondhatatlant. Ez már a Kezdetben volt a kert második
kötetből derül ki, szívszorítóan és lehangolóan.
Úgy tűnik, Lizó
életének tragédiája azon múlik, hogy zsidó származású lévén sose vehette
feleségül szívszerelme, a magyar földesúr fia. Társadalmi keretbe helyezett
írói megoldása az asszimilációs törekvések zsákutcáját vetíti a kert és a kastély
történelmi falaira.
Lesznai "Lizó" Anna írói pályáját a költészet vonzásában kezdte.
A Nyugat első évfolyamának szerzői között találjuk, Babits és Ady nagy
támogatói és értői voltak a századforduló "asszonyi" lírájának
kibontakozásában. A festészet és általában a képzőművészet új irányzataihoz női
kedvvel csatlakozott, számos rajza, festménye, könyvborítója az art deco
jegyében és a gyermekkori kert burjánzó gazdagságának emlékével vívja ki máig
tartó elismerésünket.
Verseinek gyűjteménye, a Köd
előttem köd utánam halála előtt jelent meg Magyarországon a Szépirodalmi
Könyvkiadó gondozásában, a szerző válogatásában és akarata szerint. Ezt az
1966-ban közre adott kötet belső címlapján is közli a könyvkiadó. Nem
véletlen. A retrospektív válogatás
verseinek hangvétele elmúlt időket idéz, tartalma, tematikája olyan, mintha az
életmű-regény kivonata lenne.
"Lizó" Anna
őszintesége, írói tehetsége, odaadó emberszeretete a "gyógyító
könyveim" közé emeli e két művét.